Shaolin kung-fu
Shaolin Templom (Shaolin Temple)
Jet Li, 1982
A Shaolin Kung-fut évszázadok óta titokzatosság és misztika övezi, de népszerű színészek – Jet Li, Jackie Chan, Bruce Lee – filmjei is növelik hírét.
A Shaolin templomban élő szerzetesek kiváló harci tudományuk ellenére évszázadokig elzártan éltek, harcművészetüket kívülálló nem ismerhette meg. A kínai Shaolin Templomok csak a múlt század végén nyitották meg kapuikat és ekkor indultak el a szerzetesek a világ több pontjára megismertetni rendkívül összetett, misztikus és időtálló harci művészetüket. A kíváncsiság és népszerűség növekedése a 80-as években valóságos kung-fu őrületet szabadított el Kínában, majd később Európában és Amerikában is. E folyamat eredményeként ma már nem feltétlen kell elvonulnunk a világtól egy kínai templom mélyére, hogy a Shaolin Kung-fu szellemiségét magunkévá tegyük: világszerte, így Magyarországon is a legkiválóbb harcos szerzetesek oktatják és népszerűsítik a Shaolin-kung-fut.
A templomot folyamatosan érték támadások. Egy 1723-as attak során a mandzsuk felgyújtották a templomot: az újjáépítés hosszú ideig tartott.
Az első Shaolin Templomot több mint 1500 éve alapították, a Chan Buddhizmust követő szerzeteseknek adott és ad ma is otthont, nevét pedig a környező fiatal erdőkről kapta. A Taoista elveket is befogadó, az akkori fő vallások egyike a Chan Buddhizmus képezi a Shaolin filozófia alapját és harciassága ellenére alapelve a békés életmód. A többnyire meditációban ülő szerzetesek legyengült fizikai és szellemi kondíciójuk erősítésére kezdetben egészségmegőrzésre szolgáló gyakorlatokat végeztek, később ezek a külső támadások okán egy komplex önvédelmi rendszerré nőtték ki magukat. A szerzetesek 916-ban több különböző stílus képviselőinek bevonásával rendszerezték és tökéletesítették a technikákat. Ekkor lett a Shaolin Kung-fu az első rendszerezett formája a harcművészeteknek, így a harcművészetek bölcsője.
A Shaolin Kung-fu több, mint egy küzdősport: egy ősi harcművészeti irányzat és életforma egyben. Alapjainak megértéséhez leginkább a kínai kung-fu kifejezés jelentésének vizsgálata vihet közelebb, hiszen kung-fu nem jelent mást, mint az előre eltervezett munka elvégzését, a hosszú, kitartó munka eredményét és ennek további tökéletesítését. Ha jól belegondolunk, szinte minden elvégzett napi tevékenységünknek ilyen folyamatnak kellene lennie…
A Shaolin Kung-fu harci technikáiról, szerzeteseinek különleges képességeiről híres, szellemiségének alapjait mégis egy pacifista szellemiség, a Chan Buddhizmus határozza meg. Ez utóbbit részletes vallástörténeti okfejtés nélkül röviden így tudjuk jellemezni: a chan a tiszta tudatot jelképezi, amely tisztaság egyrészt a tiszteletet, visszafogottságot és megbecsülést, másrészt a befogadásra való képességet jelképezi. Üres edényé kell váljunk, hogy befogadhassuk az újat.
A harcot és küzdelmet megtestesítő Shaolin-kung-fuban a lélek, mint belső erő játssza a legfontosabb szerepet. Fontosabb, mint a fizikai erőnlét, függetlenül attól, hogy gyakorlói először a testük edzésére fektetik a hangsúlyt. Egy-egy formagyakorlat, vagy valamely fegyver használatának elsajátítását minden esetben saját fizikai korlátaik felismerése és végül ezek leküzdése kell kövesse.
A Shaolin Kung-fu rejtélye tehát egyszerű: a hosszú, kitartó szellemi és testi gyakorlás ruházza fel olyan káprázatos képességekkel a Shaolin-templom harcos szerzeteseit, hogy nemcsak puszta kézzel harcolnak, hanem egy sor fegyverrel is kiválóan bánnak, állatok viselkedését utánozva úgy mozognak, mint egy tigris, vagy épp egy sárkány, métereket ugranak, és akár „felszaladnak” a falon is. Belső energiájuk összpontosításával olyan természetfelettinek tűnő, látványos gyakorlatokat is végezhetnek, mint a torokra feszített lándzsa behajlítása vagy légzéssel a hasra tapasztott fémtányérral tonnák elhúzása. Igazából ez a típusú gyakorlás vezet el oda, hogy az évek során a harcosok szinte minden testrésze fegyverré válik.